Szerintem
nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja a maga számára a legszimpatikusabb,
legmegértőbb, leghozzáértőbb gasztroenterológust, valamint sebészt. Semmi nem rosszabb
annál, mint amikor nem mondja el normálisan az ember orvosa, hogy mi a
probléma, vagy ami még ennél is rosszabb, amikor félvállról veszi a
beteget.
A
projekt igaz sok kutatást igényel, de hát mégis csak az egészségünkről van szó!
Crohn esetében az orvos-beteg kapcsolat pedig akár egy életen át tartó
hosszúságú is lehet.
A
kivizsgálások sajnos a crohn-betegség velejárói. Nem lehet elkerülni őket, mert
csakis úgy tudják beállítani az ember gyógyszereit, ha rájönnek a betegség
gócpontjára (pontjaira). Kivizsgálásokon egyébként ha jól tudom, minden 2.
évben részt kell venni, hogy időben észrevegyék, ha elváltozik a bélrendszerben
valami.
A
kivizsgálások kicsit kellemetlenek. Nem csupán a fájdalmak és az ezekkel járó stressz miatt, hanem mert általában étlen-szomjan kell megjelenni a vizsgálatokon.
A
legnyugisabb közülük talán a kismedence MRI. Ezen a vizsgálaton csak egy pici
kontrasztanyagot kell elviselni, a gép kattogását, meg hogy egy apró, zárt
helyen kell feküdni.
A
vékonybél MRI már keményebb dió. Az sem jár különösebb fájdalommal, itt azonban
több liter folyadékot itatnak a kivizsgálás előtt (aminek negro cukorkával
összekevert keserű, gyógyszer íze van), valamint ezen felül is fecskendeznek
vénásan kontrasztanyagot. A sok anyagtól rengeteg hasmenést kap az ember, ez
benne a legkellemetlenebb. A vékonybél CT hasonló az MRI-hez, csak jobb szeretik crohnosok esetében MRI-nek kitenni az embert, mert a CT sugárterheléssel jár, nekünk pedig sokat kell vékonybél vizsgálatra járni.
A
gyomortükrözés elég rossz élményt hagyott bennem. Nagyon rossz érzés, amikor
ledugják az emberbe azt a vastag csövet, nekem végig öklendeznem kellett.
Szerencsére azonban hamar véget ért a tortúra, és utána már csak kicsit kapart
a torkom, a zsibbasztó spray hatása is hamar elmúlt.
A
legeslegszörnyűbb a vastagbéltükrözés volt. Már az előkészületek is
rettenetesek voltak, mivel hashajtóval ki kell pucolnia magát előtte az
embernek. Én szerencsére bódító injekciót kaptam a tükrözés előtt, így nem
emlékszem sok mindenre. Azonban így is tudom, hogy a nővéreknek le kellett
fogniuk, úgy vonaglottam a fájdalomtól, pedig nekem a vastagbelem teljesen ép
volt. A végbélnyílásból, egy műszer segítségével levegőt pumpálnak a
vastagbélbe, ami olyan érzést vált ki, mintha szét akarna durranni az ember
bélrendszere. Később pedig ezt a műszert felvezetik egészen a vékonybél alsó
szakaszáig. A tortúra nálam 40 percig is eltartott, de nekem szerencsére úgy
tűnt, mintha 3 perc alatt lezajlott volna, a bódítás miatt. Viszont soha nem
vállalnám el józanul, mindenképpen kérnék hozzá bódító injekciót, vagy
altatást.
Crohn betegségben aktív szakasznak hívjuk
azt, amikor be van gyulladva a szervezet. Pl.: láz jelentkezik, csökken a
testsúly, több hasmenés van egy nap, stb. Passzív időszak, amikor minden
látszólag rendben van, és jól is érezzük magunkat. Tünetmentes időszakban az ember sokkal
több fajta ételt is megehet (persze mindenkinek tudnia kell, mit bír). A gyógyszerek
szedését azonban sosem szabad abbahagyni! Tipikus hiba, hogy a crohnos passzív
szakaszban leáll a gyógyszerek szedésével, mivel úgy gondolja nem lehet baja,
mert jól érzi magát és emiatt meggyógyult. Sajnos ilyen nem létezik, ebből a betegségből nem lehet
meggyógyulni! Lehet nem azonnal, - csak hónapok múlva - de az alapbajnál sokkal
nagyobb károkat is tud okozni a crohn, ha nem szedi az ember a gyógyszereit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése