Szerintem
crohnosként sem kell feltétlen lemondanunk teljes egészében a csokiról. Tudom,
hogy mindenkinek más az étel toleranciája, de előfordulhat, hogy másnál is
beválik majd az a taktika, amit én kezdtem el használni.
Amikor
kijött a betegségem, nagyon kétségbe estem, hogy örökre le kell majd mondanom
az édességekről. Sok-sok fórum átböngészése után arra a következtetésre
jutottam, hogy ki kell majd zárnom az édességet az étrendemből, mert a
hagyományos bolti csokikat és sütiket szinte senkinek sem tolerálja a
szervezete.
Végül
azonban ráakadtam több írásra is, ahol a magas százaléktartalmú étcsokikat
ajánlották. Még javában a biológiai kezelés előtt kezdtem el kísérletezgetni a
csokikkal. Hamar kiderült, hogy a 70%-os csokik, vagy attól magasabbak, melyek
nádcukrot tartalmaznak, egyáltalán nem okoznak semmiféle panaszt (amik
cukrosabbak, azoktól bevérzik a végbelem és több székletem lesz), ahogyan pl.:
a cukrozatlan kakaóporok sem. Ezek a csokik drágábbak igaz az átlagosnál, de
töményebbek is, nem kíván az ember belőlük olyan sokat egyszerre.
Rólam
azért tudni kell, hogy régebben nagyon nem szerettem az étcsokit, mindenem a
töltött tejcsoki volt. Azonban hamar át tudtam szokni az étcsokira, és mára már
nem is hiányoznak a cukrozott egyéb csokoládék.
Szerintem
érdemes kikísérletezni, hogy kinek mi válik be. Nem feltétlenül szerencsés
Mars, Milka vagy társaik csokikkal kezdeni a kísérletet, mert a tapasztalatok azt
mutatják, hogy ezek okozzák a legtöbb problémát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése